Szemünk ellenségei: rossz szokások, amik rontanak a látásunkon

A jó látás vajon csak adottság kérdése? Eredetileg talán igen. Ám rontani sajnos - a természeten kívül - magunk is tudunk rajta. Lássuk, melyek a leggyakoribb rossz szokásaink, amelyek káros hatással lehetnek a szemünkre!

1. Lejárt szemsminkek

Aki ritkán festi ki magát, annak egy jobb smink akár egy évig is eltart. Csakhogy itt más szempontok is vannak! A szemfestékek szavatossága egy idő után lejár, ilyenkor már romlik a minőségük. A nagyobbik baj viszont az, hogy szennyeződhetnek, és akár fertőzést is átvihetünk velük a szemünkre. Szakemberek azt javasolják, hogy csak körülbelül két hónapig használjunk egy ilyen dekorkozmetikumot.

2. Szemvizsgálatok elmaradása

Régi „jó” szokás, hogy ha nem fáj semmi, nem foglalkozunk vele. Pedig a megelőzés lényege éppen ez: akkor érdemes a leginkább szakemberhez fordulni, amikor még nincsen baj, hogy elcsíphessük az első jeleket, és nagyobb gond ki se alakuljon. Így van ez a látásunkkal is: ajánlott évente felülvizsgáltatni.

Ajánlott évente ellenőriztetni a látást

3. Az UV-védelem hiánya

Az UV-sugárzás azért az egyik leghátrányosabb szemkárosító tényező, mert szinte folyamatosan jelen van, amikor a szabadban vagyunk. Igaz, hogy nyáron a legerősebb, de egyáltalán nem elhanyagolható télen sem, főként, ha a hókristályok visszaverik a napsugarakat. A kellő védelem ellene az UV-szűrős napszemüveg. Ez azért fontos, mert a sugárzás bizonyítottan felelős a szürkehályog és a makuladegeneráció kialakulásáért illetve ez az egyik okozója a szem környéki bőrrákos elváltozásoknak is. Ezek mellett eltörpül, de azért fontos lehet, hogy az UV-sugárzás gyorsítja a bőröregedést.

4. Egész nap a kijelzők előtt

Kortünet manapság a sokféle képernyőhasználat, az órákon át való üldögélés a tévé, a számítógép, a mobiltelefon előtt. Ennek persze vannak jó és rossz hatásai, hiszen egyrészt a munka és a kommunikáció felgyorsult, egyszerűsödött a modern eszközökkel, másrészt viszont szemünk megsínyli az egyhangúságot.

A LED-kijelzők kékes fényt bocsátanak ki, ami árt a szemnek, főként, ha közelről nézünk a monitorra. Emellé társul a probléma, hogy a telefonkijelzők kis betűinek olvasása megterhelő lehet. Az eredmény: kipirosodás, szemszárazság, homályos látás, de a fejfájás is gyakori.

A negatív hatásokat minimalizálhatjuk, ha csökkentjük a fényerőt, a megfelelő távolságról (karnyújtásnyira) nézzük a kijelzőt, a monitort szemmagasságba helyezzük el és növeljük a betűméretet. Húszpercenként nézzünk egy ideig egy távolabbi pontra – így a szemizmok pihenhetnek. Végezhetünk szemtornát is, amelyet Bates amerikai orvos dolgozott ki.

Kortünet manapság a sokféle képernyőhasználat

5. Elfelejtünk pislogni

A sok órás ülésnek a monitor előtt van egy másodlagos negatív hatása is: hajlamosak vagyunk megfeledkezni a pislogásról – márpedig ez hamar szemszárazságot okoz. Hogy ezt elkerüljük, tudatosan pislogjunk időnként, rendszeresen nézzünk távolra, váltsunk fókuszt! Van, aki még a monitorra is kiírja magát figyelmeztetve: „Pislogj!”

6. Fáradtság

Elsőre talán nehezen hihető, de fáradtság hatására látásunk akár 0,25-0,50 dioptriát is romolhat – ezt műszeres mérésekkel bizonyították! Mielőtt túlhajtanánk magunkat, a látásunkra is gondoljunk!

7. Dohányzás

A cigarettázás igazán drasztikus támadást jelent a lástásunk ellen. A dohányzás azzal, hogy oxigénhiányos állapotba hozza a sejteket, többszörösére növelheti az időskori makuladegeneráció kialakulásának kockázatát, és ezzel a vakság veszélyét. Ugyanez a helyzet a szürkehályoggal és a cukorbetegség szövődményeként kialakuló szemideghártya-problémával, ami szintén vaksági ok lehet. Ezen felül a dohányfüst külön árt a szemnek irritációt, vörösödést és akár kötőhártya-gyulladást okozva. Nem éri meg tehát a múlandó élvezet!